Az online vásárlás mára a mindennapok részévé vált. Egyre több magyar fogyasztó rendel interneten keresztül, és a webáruházak száma is évről évre nő (2024-es adatok szerint 38.000 webáruház van hazánkban, míg egy online vásárló évente átlagosan 21x nyom rá a rendelés leadása gombra.)
Mégis, ha a magyar e-kereskedelmet összevetjük a környező országokéval, szembetűnő a különbség: forgalomban és vásárlói aktivitásban jóval mögöttük járunk. Csehországban például lakosságarányosan többszörös az online vásárlások volumene a hazaihoz képest, míg nálunk a piac növekedése még mindig lassúnak mondható.
Ráadásul hazánkban is jelen vannak a külföldi gigacégek, amelyek ellophatják az értékes vevőket a magyar vállalkozók elől. Ilyen például a Temu is, amiről már 2024-ben így nyilatkozott a Minner: “Idén az első 3 hónapban 1,6 millió rendelést fogadott a Temu Magyarországról, 22,5 milliárd forint értékben. Összehasonlításképp a legnagyobb hazai webshop egész évben tudott tavaly 3 milliós rendelésszámot elérni, a Temu idén jó eséllyel átszárnyalja a 10 milliós értéket.”
Ilyen piaci helyzet esetében felmerül a kérdés: miért ne próbálná meg egy magyar webáruház elérni a környező országok fogyasztóit is, hogy több rendelésre tegyen szert?
Tízmillió vagy több tízmillió?
Egy tízmilliós ország vásárlói bázisa korlátozott. Ha egy webshop sikeresen működik Magyarországon, az bizonyíték arra, hogy van rá igény – de miért állnánk meg itt?
Egy cseh, lengyel vagy román piacon a célközönség több tízmillió emberrel bővül. Ez nem csupán nagyobb forgalmat, hanem nagyobb esélyt is jelent: ha többen látnak egy terméket, annál nagyobb az esélye, hogy meg is vásárolják. Az e-kereskedelemben a skálázhatóság az egyik legnagyobb erőforrás.
Külföldi óriások a magyar piacon
Az elmúlt években sorra jelentek meg nálunk a nemzetközi szereplők. Az Allegro, az Amazon közvetett jelenléte, az Alza, az Emag vagy az About You mind komoly konkurenciát jelentenek. Ezek a cégek nemcsak hatalmas árukínálattal, hanem professzionális logisztikai háttérrel és kifinomult marketingstratégiákkal dolgoznak.
A hazai vállalkozások számára ez komoly kihívás. Egy kisebb magyar webshop nem tud árban, szállítási sebességben vagy ügyfélszolgálatban minden ponton versenyezni egy több milliárd eurós forgalmú nemzetközi céggel. Ráadásul ezek az erős külföldi szereplők folyamatosan csökkentik az elérhető célközönség méretét. Így a kérdés nem az, hogy „megéri-e” külföldre lépni, hanem az, hogy mikor válik kötelezővé.
Egy nagy tévedés: A fogyasztók csak Magyarországról érkező csomagot akarnak
Sokan azt hiszik, hogy a vásárlók előnyben részesítik a hazai webshopokat. A valóság ezzel szemben az, hogy a többség nem vizsgálja a tulajdonosi hátteret, ami egyedül az ÁSZF-ben van feltüntetve. Ha a weboldal jól fordított és lokalizált, a rendelési folyamat egyszerű, a szállítás pedig gyors, akkor a vásárlónak mindegy, hogy egy budapesti vagy egy berlini raktárból jön a termék.
Ezért is veszélyes még mindig azzal takarózni, hogy a magyarok nagyrésze csak Magyarországról szeret rendelni, mert ez már rég megdőlt. A vásárló a legjobb élményt keresi – és aki ezt megadja neki, annál fog rendelni. A magyarok ezen felül kiemelten érzékenyek az árra is, így, ha egy szlovák webáruházban ugyanazt olcsóbban találják meg, pl. építőiparban a Mercury Market, akkor onnan fognak rendelni.
A külföldi terjeszkedés ma már könnyebben megugorható
A nemzetközi piacra lépés nemcsak kockázat, hanem óriási lehetőség is. Bár sokan bátortalanok a nyitással kapcsolatban az ismeretlentől való félelem miatt, ma már vannak olyan vállalatok, mint az Everigo, akik a nemzetközi terjeszkedés egésze alatt támogatást nyújtanak.
Ezen felül az euróban vagy más stabil valutában érkező bevétel sokszor kiszámíthatóbb, mint a forintpiac ingadozása. Ráadásul a nagyobb vásárlói kör nemcsak több rendelést, hanem szélesebb visszajelzési bázist is biztosít, ami gyorsítja a fejlődést.
A magyar vállalkozások számára ma már adott a háttér: a logisztikai szolgáltatók – mint a GLS, a Foxpost vagy a Webshippy – regionális hálózattal rendelkeznek, a fordítás és ügyfélszolgálat kiszervezhető, a jogi és adminisztratív akadályok pedig szakértői támogatással átléphetők.
Mégis mi tartja vissza a magyar cégeket?
Leginkább a bizonytalanság. A legtöbb kereskedő fél attól, hogy túl bonyolult, túl költséges vagy túl kockázatos külföldre nyitni. Gyakran az is visszatartó erő, hogy a cégvezetők megszokták a hazai működési modellt, és nem szívesen lépnek ki a komfortzónából az ismeretlen felé.
A környező országok példái azonban azt mutatják: aki mer, az nyer. A cseh, szlovák és a lengyel webshopok sokkal bátrabban lépnek át országhatárokat, és ennek meg is van az eredménye.
Itt az ideje megtenni az első lépést…
A magyar e-kereskedők előtt két út áll: vagy beérik azzal, hogy egy szűk, tízmilliós piacon próbálnak helytállni a nemzetközi óriások szorításában, vagy kilépnek a régiós piacokra, ahol sokkal nagyobb a mozgástér.
A külföldi terjeszkedés ma már nem luxus, hanem a túlélés egyik feltétele. A kérdés csak az, hogy ki meri következőként meglépni – és ki lesz az, aki akkor ébred rá a szükségszerűségre, amikor már késő.
Üzenj nekünk!
Egy díjmentes konzultáció keretén belül felmérjük az igényeidet és elmondjuk, hogyan tudunk Neked segíteni!